Fejezet 56
1 Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban. (56:2)  Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem! 
2  (56:3)  Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten! 
3  (56:4)  Mikor félnem kellene is, én bízom te benned. 
4  (56:5)  Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem? 
5  (56:6)  Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra. 
6  (56:7)  Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet. 
7  (56:8)  Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket! 
8  (56:9)  Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát? 
9  (56:10)  Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten. 
10  (56:11)  Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért. 
11  (56:12)  Istenben bízom, nem félek: ember mit árthatna nékem? 
12  (56:13)  Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; 
13  (56:14)  Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában.