Fejezet 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda: 
2  Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel? 
3  Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! 
4  Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! 
5  Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt? 
6  Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; 
7  Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának? 
8  És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött; 
9  Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt? 
10  Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje: 
11  És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak! 
12  Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét? 
13  Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. 
14  Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában. 
15  Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt  kar összetöressék? 
16  Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét? 
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é? 
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod? 
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? 
20 Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait. 
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy! 
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é? 
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára? 
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön? 
25 Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat? 
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen; 
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot? 
28 Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit? 
29 Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte? 
30 Miként rejtõznek el a vizek mintegy kõ alá, és mint zárul be a mély vizek színe? 
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é? 
32 A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt? 
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön? 
34 Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged? 
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk? 
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet? 
37 Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit; 
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak? 
39 (39:1) Vadászol-é prédát a nõstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é; 
40 (39:2) Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek? 
41 (39:3) Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?