Fejezet 17
1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. 
2  Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. 
3  Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr. 
4  A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. 
5  A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen  nem lészen! 
6  A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák. 
7  Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd. 
8  Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik. 
9  Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. 
10  Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. 
11  Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene. 
12  Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában. 
13  A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. 
14  Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést. 
15  A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ. 
16  Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje? 
17 Minden idõben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik  a nyomorúság idejére. 
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt. 
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres. 
20 Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba. 
21 A ki szül bolondot, szüli õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja. 
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. 
23 A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására. 
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig. 
25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége. 
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért. 
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú. 
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.